A SÜMEGI PLÉBÁNIATEMPLOM FRANZ ANTON MAULBERTSCH ÁLTAL FESTETT FALKÉPEI
Híressé freskói teszik a Plébániatemplomot, melyet Padányi Biró Márton püspök felkérésére Franz Anton Maulbertsch, a közép-európai barokk művészet legnagyobb, eredeti tehetségű egyénisége festett ki 1757-58-ban. Az összes falat, az oldalfalakat és a mennyezetet, a hajót, a szentélyt és a kórust egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festménnyé varázsolja a művész, mely egyedülálló egész Európában, és amit „a magyar rokokó Sixtusi kápolnájaként” is emlegetnek.
A kicsiny és szűkős, elavult középkori Szent Katalin templom helyére Padányi püspök új templomot építtetett. Ez irányú elhatározása az 1746. szeptember elején tett egyházlátogatás alkalmával született. Hosszas előkészületek után, az ünnepélyes alapkőletételre 1756. március 21-én került sor, míg felszentelése 1759. augusztus 6-án történt. A Franz Anton Maulbertsch vezette, Bécsből érkező képírók a munkát a szentélyben kezdték 1757. augusztus közepén, s a teljes templomot 1758 év végéig festették ki.
A templom belsejének teljes felületét falfestés borítja. Témáját naplójának tanúsága szerint Biró Márton püspök határozta meg, ám Franz Anton Maulbertsch, valamint dekoráció- és architektúra-festő társai valósították meg. A téma a megváltás története, azaz a bűnbeeséskor elhangzott isteni ígéret megvalósulása lépésről lépésre, képről képre.
A freskósorozat első része a kórus alatt található. A balra nyíló Szentsír-fülkében Ábrahám áldozata, a boltozat alatti két oldalfalon balról a Saul elé vezetett Dávidot, jobbról a hárfázó Dávid királyt ábrázoló grisaille-képek láthatók. A kórus alatti boltozaton a pokol tornáca van felfestve, pátriárkák, próféták, ószövetségi királyok, Ádám és Éva alakja, amint a megváltás híre eljut hozzájuk.
A sorozat a hajó első boltozatán folytatódik. A középre festett keretben a világmindenséget jelképező földgömb felett az Atyaisten lebeg. A boltozat déli szakaszán az Angyali üdvözlet, az alatta levő első mellékoltár felett pedig a karácsonyéj és a Pásztorok imádása jelenet. A kép bal alsó szélén a sajtot tartó pásztor Maulbertsch önarcképe. A boltozat északi szélén a törvényt adó Mózes, alatta a törvény értelmében végzett Jézus körülmetélésének ünnepélyes pompájú jelenete látható az oltár feletti képen. A második boltozat déli részén a betlehemi csillag vezet a déli középső mellékoltár felett levő Háromkirályok imádásának derűs képéhez. A boltozat északi felén az elsötétült nap és hold, a keresztvitel, alatta az északi középső mellékoltáron a Golgota jelenete. A harmadik boltozat déli szakaszán a feltámadt Krisztus tanítványai között, alatta a mellékoltáron a Feltámadás látható. A boltozat közepén az Atyaisten, amint a Szentlelket küldi az apostolokra, s alatta az utolsó mellékoltár felett Szent Péter pünkösdi prédikációja. Krisztus története a főoltár mögött, a szentély hátsó falának hármas képén a Mennybemenetellel zárul. A sokalakos kompozíció déli alsó sarkában szamárkórók közé bújtatott kő felületén Maulbertsch szignója olvasható.
A szentély két oldalfalán rokokó fülkékben a négy egyházatya: Gergely, Jeromos, Ambrus és Ágoston grisaille-képe, közöttük négy, később, ismeretlen festő által felfestett püspök színes alakja. A szentély boltozatán Krisztus megdicsőülése. A freskóciklust az orgonakórus hátfalán a Szentháromság imádásának jelenetsora fejezi be.
Fent a kórus ablakának déli oldalán az építtető püspököt és kíséretét láthatjuk, Biró Márton alakja előtt piros kockás frakkban Maulbertsch önmagát festette meg. A kórusra nyíló ajtó felett festett ablakban a templom tervrajzát tartó építőmester és a többi mesterember csoportja. Az orgona által takart északi oldalon a püspököt kísérő előkelőségekhez tartozó hölgyek csoportja térdel, felettük pedig a Biró Márton püspök által építtetett sümegi kastély látható az általa emelt egerszegi és sümegi templom között.
A művészettörténeti kutatás Maulbertsch sümegi művét a barokk kor egyedülállóan zseniális alkotásának tekinti. A késő barokkhoz sorolt művész színpompás, egyedülálló könnyedségű, teljesen egyedi és személyes jellegű, minden korábbi konvenciót átlépő és igen gazdag tartalmú művet hozott létre.
Urunk mennybemenetele plébániatemplom: Sümeg, Szent Imre tér
Az Értéktárba delegálta: Miklósi-Sikes Csaba, 2016.
Települési értékként 8/2019. (IV.3.) STÉBH számmal határozat született róla 2019. április 3-án, mely alkalommal a megyei és nemzeti értéktárba is felvételét javasolta a Bizottság.
Veszprém Vármegye Értéktár Bizottsága 42/2019. (VIII. 22.) számú határozatával vármegyei értékké nyilvánította kulturális örökség szakterületi kategóriában.
A beadvány teljes szövege letölthető innen.
A települési értékhez ajánlást írt Hérincs Miklós falképrestaurátor, mely letölthető innen.
