SÜMEG BÚCSÚJÁRÓHELY – A sümegi Szűz Mária kegyszobra
Az 1699-es, első dokumentált csoda óta több kisebb-nagyobb csoda történt a sümegi Szűz Mária közbenjárására, kegyszobrának érintésekor vagy felidézésekor. Erről tanúskodnak a beszámolók, hitelesítő dokumentumok és számtalan hálatábla. A sümegi kegyhely napjainkban is töretlen népszerűségnek örvend.
A sümegi ferences rendház legjelentősebb történése az 1699. február 6-i csodás gyógyulás, amikor Berghoffer Zsófia Mária bécsi nemesasszony – többszöri álomlátásától indíttatva – elérkezett Sümegre, s itt a Szűzanya szobra előtt imádkozva épült fel súlyos betegségéből. Gyógyulását Széchenyi Pál akkori püspök „csudatételnek” ismerte el, ezzel a katolikus magyarság egyik „szent helyévé” emelte Sümeget.
Ez a csoda és az azt követő számos eset is szorosan kötődik a Fájdalmas Szűz szoborhoz, melyet azóta kegyszoborként tisztelnek. A keresztről levett Krisztust ölében tartó Máriát ábrázoló Pietà szobor eredetéről több változat ismert.
A szobor eleinte egy mellékoltár magasában állt, egészen 1743-ig, majd innen került a remekbe szabott barokk főoltárra, méltó helyére. (A gazdag díszítéssel faragott és aranyozott főoltár Richter Ferenc karmelita szerzetes alkotása.)
A sümegi Mária-kultusz egyik legelszántabb védelmezője volt Padányi Biró Márton püspök, aki a kegyhely történetét is megírta. Több jótevő anyagi támogatásával készült el a Szűzanya és Krisztus fejére egy-egy korona. (Sándorffy Sándor veszprémi aranyműves készítette 1759-ben.) A kegyszobor története folyamán több átalakításon ment keresztül.
Kocsis Ödön atya házfőnöksége alatt élte egyik fénykorát Sümeg mint búcsújáróhely: egy-egy nagybúcsú alkalmával gyakori volt a tízezreket meghaladó búcsús sereg. Az ő megbízásából 1951-től kezdte megfesteni a templom freskóit Kontuly Béla festőművész. A szentély mennyezetfreskói 1969-ben készültek el.
A kegytemplom hivatalos búcsúnapja Sarlós Boldogasszony ünnepe (július 2.), legnépszerűbb a szeptemberi Mária-búcsú és a júniusi Jézus Szíve-búcsú, továbbá jelentős dátum még az első csoda évfordulója (február 6.).
Megtekinthető itt:
Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Templom és Kolostor, 8330 Sümeg, Szent István tér 7.
Az Értéktárba delegálta: Miklósi-Sikes Csaba, 2016.
Települési értékként 6/2019. (IV.3.) STÉBH számmal határozat született róla 2019. április 3-án, mely alkalommal a megyei és nemzeti értéktárba is felvételét javasolta a Bizottság.
Veszprém Vármegye Értéktár Bizottsága 12/2023. (II. 15.) számú határozatával vármegyei értékké nyilvánította.
A beadvány teljes szövege letölthető innen.
A települési értékhez ajánlást írt Reisz Pál atya, mely letölthető innen.
