Ramassetter Vince életútja
„Százezreket adott Sümeg városának, szülőföldjének. Alapított reáliskolát, hogy jó iparos és becsületes kereskedő legyen a magyar fiú… Alapított felső leányiskolát, hogy derék, művelt asszony legyen a magyar leány… Alapított alreáliskolát, arra is adott húszezer forintot. Adott a városnak téglagyárat nagy telekkel, építsen szép új városházat. Alapított kórházat húsz ágyra, s adott hozzá nagy telket és 180 holdas gazdaságot, majorbeli épületekkel. Alapított cselédösztöndíjat és szegény lányok számára kiházasítási alapot. Édes felesége nevének emlékére megalapította a Zsófia-óvodát.” – sorolja Eötvös Károly a Balatoni utazás Ramassetterrel foglalkozó fejezeteiben.
Az 1806-ban, Sümegen született Ramassetter Vince, szüleivel a mai Deák Ferenc utca 8. szám alatt kezdte életét, s maradt is a szülői háznál, támogatva apja, Leopold mesterségét, aki jelentős vagyonát kékfestőként teremtette meg. A családi vállalkozáson belül Vince felelt a kékfestő-termékek értékesítéséért, ezért sokat utazott, melyek során felfigyelt arra a lehetőségre, mely a jó magyar borban rejlett. – A század közepére a vidék egyik legnagyobb szőlőbirtokosa és legjelentősebb forgalmat lebonyolító borkereskedője lett.
Az ifjú Ramassetter gazdaságát újabb és újabb szőlőültetvények vásárlásával gyarapította: a sümegi Öreg-Baglyashegyen, Somlón és Badacsonytomajban. Az általa megtermelt borok mellett ő volt a Balaton-felvidéki szőlősgazdák termékeinek legjelentősebb felvásárlója és exportőre. Borászatának irányítását Sümegen alakította ki: központi raktára a Magazinban, kádárműhelye a plébániatemplommal szemben, kétszintes palackozóüzeme a Kossuth Lajos utcában volt, ugyanis „RAMASSETTER SÜMEG” feliratú üveg-butellákat is készíttetett, s hozta forgalomba palackozott borait. Többféle bor került ezekbe a butellákba: a sümegi borok mellett neszmélyi, Szent György-hegyi, badacsonyi, somlai, szekszárdi és villányi. Ramassetter borkereskedelme kiterjedt Ausztria, Németország és Anglia borlerakataira is. Egyes források szerint Szentpétervárra, Moszkvába, Konstantinápolyba, Rómába és Madridba is eljutottak. Londonban, valamint Bécsben arany- és ezüstéremmel jutalmazták.
Feleségétől, a felvidéki Kompanik Zsófiától született gyermekei sajnos fiatalon elhunytak. A gazdasági életben sikert-sikerre halmozó Ramassetter házaspár aktív szerepet vállalt a város társadalmi életében. 1846-tól halálukig az általuk létrehozott alapítványok sokasága Sümeg oktatási, szociális és egészségügyi fejlődését alapozták meg. Igazi mecénások voltak.
Ramassetter Vincét két alkalommal is városbírónak választották, 1848-ban a város polgármestere volt. 1858-ban a császár Arany Érdemkereszttel jutalmazta, így élete utolsó éveiben a „Fehérkőaljai Ramassetter Vince, a Ferenc József-rend lovagja” rang és nemesi címer illette meg.
Ramassetter Vince 72 évesen hunyt el a ma nevét viselő utcában álló emeletes házában. Végrendeletében sorolta fel ingó-, és ingatlanainak örököseit: kiterjedt rokonságát, üzlettársait, a város intézményeit és lakóit.
Sümeg városa köztéri szobrokkal, könyvekkel, kiadványokkal, a Ramassetter-díj megalapításával, a Somló – Sümeg – Badacsony Ramassetter Borút kialakításával, szakmai rendezvényekkel, emléktáblákkal, folyamatosan megemlékezik a város egykori mecénására. A Palota Pincében megtekinthető bortörténeti kiállítás keretében és a szülőházban kialakított Ramassetter Látogatóközpontban került bemutatásra „Sümeg város Atyjának” életútja, páratlanul értékes öröksége.
Az Értéktárba delegálta: Szabó Jánosné, 2019.
Települési értékként 18/2019. (IV.3.) STÉBH számmal határozat született róla 2019. április 3-án, mely alkalommal a megyei értéktárba is felvételét javasolta a Bizottság.
A beadvány teljes szövege (ajánlással) letölthető innen.
