"Értékeink összekötnek"
Padányi Biró Márton (1693-1762) veszprémi püspök megbízásából készítette el Franz Anton Maulbertsch a sümegi plébániatemplom freskóművét 1757-58-ban. A megrendelőtől, Márton püspöktől részletes instrukciókat kaphatott, de az egyes oltárképek kompozíciójának megtervezésekor kibontakozhatott szárnyaló szelleme, különleges látásmódja. A megvalósításban segítségére voltak műhelyének tagjai, dekoráció- és architektúra-festő társai, akiket a sümegi püspöki palota Mennyei ügyek című kiállítása részletesen bemutat.
A programadó püspök saját hitvallása elevenedik meg a képsorozatban, életének főművében. A mélyen vallásos festőművész váltotta valóra elképzeléseit.
Ha megfelelő sorrendben „olvassuk” a képeket, lépésről-lépésre kirajzolódik egy barokk képregényként megfestett megváltástörténet, mely Urunk Mennybemenetelében csúcsosodik ki a szentély főoltárképén, a templom titulusának megfelelően.
(1) A templomba belépve a kórus alatti előcsarnokban a pokol tornácának alakjai rajzolódnak ki előttünk: az ősatyák, Mózes, Noé… Ádám és Éva. Kétoldalt az ifjú Dávid és az idős Dávid király. Mindezek Krisztus megváltói tevékenységének előfutárai, prófétikus utalások. (Ide tartozik a bal oldalon nyíló Szent Sír kápolnában megfestett Ábrahám és Izsák alakja is.)
(2) A hajóba belépve az első boltív freskóján a megváltás elindítása látható, ahogy az ATYA elküldi Gábrielt Máriához.
(3) Jobb oldalon (lecke oldal) a kerek ablak felett az Angyali üdvözlet jelenetét látjuk: Gábriel az egyik kezében liliomot tart, a másik kezével az Atyára mutat. A bölcsőn IHS monogram szerepel, ez lentről alig látható. A kép alatt az első mellékoltár képe a jobb oldalon:
(4) Pásztorok imádása
A kisded Jézus mint fényforrás, akinek a fénye a körülötte állók arcán tükröződik, a mondanivaló középpontjában áll, ő az öröm oka. A boldog édesanya légiesen gyengéd mozdulatokkal, József virágzó ágat tartva, a pásztorok pedig az egyszerű emberek gyermeki örömével, s hozott ajándékaikkal.
A kép három zónára osztható, a felső zónában angyalokkal, az alsó zónában az istálló állataival (és meglepő módon egy második kisdeddel), középen pedig az emberek világa. Liturgikus értelmezésben ez lehetne a karácsonyi ünnep három miséje: az éjféli mise az istendicsérő angyalokkal, a reggeli pásztorok miséje és a harmadik mise János evangéliuma szerinti megfogalmazásban: „…a világ nem ismerte meg őt, tulajdonába jött és övéi nem fogadták be őt.” A freskó felirata szerint: „A jászolban fekszik, de az égben vég nélkül uralkodik a Mindenható.” – Ez egy kivételes kronosztikon, mert a harmadik sora magán a képen olvasható, mintegy elkülönítve a két térsíkot, tehát a két kisdedet.
Maulbertsch egy sajtot kínáló pásztor alakját felöltve jelenik meg a Pásztorok imádása című freskón. A néző tekintetét fürkészi, azt kutatva, érthető-e az üzenet, tetszenek-e a képei. (Mi, nézők is elgondolkodhatunk rajta, vajon a művész miért ebbe a bibliai jelenetbe ágyazta bele önarcképét, vajon miért éppen a Karácsonyt választotta sümegi otthonául…?)
(5) Első szövetség, Mózes a törvénytáblákkal, mely az ószövetségi kinyilatkoztatás első nagy eseményére utal. Három bibliai képet látunk egy közös kompozícióban: középen Mózes, amint felhívja a figyelmet a törvényre. Jobb oldalt Ábrahám és Izmael, az elsőszülött fiú, ők tettek eleget elsőként a cicumcisio (körülmetélés) törvényének. A másik oldalon talán Sára Izsákkal, de lehet Sephora (Mózes felesége) az ölében gyermekével, kezében pedig a rituális kés a szertartáshoz.
A régi törvénnyel szemben a circumcisio igazi gyümölcse azonban Jézus neve, erre utal az IHS monogram az ostyát formázó kör alakú mezőben.
(6) Körülmetélés, névadás
A születése utáni nyolcadik napon (Kiskarácsony) megtörténik a körülmetélés az ősi törvény szerint, és a névadás: „Legyen a neve Jézus” – olvashatjuk tükörírással a képmező közepén. Nevének jelentése: üdvözítő, megváltó.
A kompozícióban azt a pillanatot látjuk, amikor a főpap éppen befejezte a szertartást, a kisded testtartása fájdalomtól vonagló, a segédpap arcán együttérzés tükröződik, a kántor hangsúlyos, önfeledten éneklő alakjában némi groteszk humort is felfedezhetünk. József sötét tónusú alakja (a kép előterében) az érthetetlen elfogadását, az engedelmesség áldozatát hangsúlyozza: Jézusnak vállalnia kellett a törvényt. A krisztusi program tükröződik a félig árnyékban, félig fényben megfestett kőtáblákon: „Én nem eltörölni jöttem a törvényt, hanem tökéletesíteni.” Mária alakja is feltűnik a háttérben, a főpap mögött, egy idős férfi támogatja, talán Simeon, utalásképpen egy jövendölésre, Mária hét fájdalmára, melyek közül ez az első.
Maulbertsch technikai virtuozitása itt az anyagábrázoláson érhető tetten. Figyeljük meg a szőnyeg szövetét, a főpapi ruhákat…! Fontos még kiemelnünk, hogy a festő kompozíciós megoldásainak előzményei általában fellelhetők a kor művészetében, de az itt ábrázolt jelenetnek nincsenek képi előzményei, tehát kompozíciós megoldása Sümegen született alkotás!
(7) FIÚ
A második boltozat jobb oldalán a betlehemi csillagot, az utat mutató üstököst látjuk, benne a kisded alakjával, mely a programadó püspök prédikációiban visszatérő motívum.
(8) Királyok vonulása
A díszkapun át Jeruzsálembe érkező három király közül a legidősebb a kép előterében, a szerecsen király bal oldalon telivér lovon, a harmadik király pedig a jobb oldalon, amint éppen a csillagra mutat fel. „Íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe…” – A kapunál útba igazítást kérnek, éppen Heródestől, aki a bölcsek távozása után rendeletet ad ki a két éven alul fiúgyermekek lemészárlására. A jobb oldali második mellékoltár örömteli és fényes képkompozíciójának hátterében éppen ez a sötét jelenet húzódik meg, az emberi lélek kettősségére utalva, a jóra és rosszra való hajlamra.
(9) Királyok hódolata
A leendő Messiás előtt hódol a világ gazdagsága és a bölcsek tudása. Gáspár, az öreg király mögött barokk ruhás apródok hozzák az aranyat ajándékba. Balról Boldizsár, a néger király tömjént hozott. Ők Máriával háromszög kompozíciót alkotnak Jézus körül. A kép előterében a harmadik király, Menyhért vár (!) bebocsátásra, hiszen ő mirhát hozott, mely a keserves szenvedések elviselésének jelképe…
Az egész jelenet hátterében pedig ott a tragédia, mely előre vetíti a túloldali történéseket, hiszen a bal oldalon (evangéliumi oldal) a kerek ablak fölött már a felnőtt Jézus veszi vállára a sorsát.
(10) Keresztút
A kereszt súlya alatt rogyadozó Krisztust és a kereszt szárát már emelő Cyrenei Simont látjuk a kompozícióban, körülöttük katonák, nézők, grisaille angyalok barokk keretben. A háttérben jobb oldalon a Golgota hegye halványan kivehető.
(11) A legkiemelkedőbb és egyben legmegrázóbb kompozíció a Golgota jelenet. A festő fehér fényekkel emelte ki a kereszthalál sötét drámájából a centúrió lovát. A tajtékzó lipicai mén itt a megrendültség és hódolat jelképe. Maulbertsch művészetének tetőpontja. Lelki érzékenységére vall az is, hogy nem a halott Krisztust ábrázolja, hanem éppen a haláltusáját vívja, izmai görcsösen vonaglanak: „Eli, Eli, lamma sabaktani” (Miért hagytál el engem?) – szinte le lehet olvasni a szavakat az ajkairól. A kereszt szinte kettéosztja a képet, két embercsoportra: jobbról a kivégzők, a cselekvő hatalom dinamikus alakjai, balról pedig a Megváltó szenvedéseiben való részvétel megtestesítői, Mária, János, Mária Magdolna, a kronosztikon rájuk utal: „Krisztusnak nagyon keserves és fájdalmas szenvedését, amellyel bennünket a kárhozattól megmentett, sajnáld, és szánakozz az Üdvözítőn!”
Az előtérben zsánerjelenet: a katonák kockát vetnek Krisztus köpenyére, tudomást sem véve a történések drámaiságáról. A kozmikus háttér (viharfelhők, elsötétülő ég, villámlás fénye) viszont messze túllépi a barokk jellegzetes megoldásait, előrevetíti az atmoszféra mesterének, Turnernek impresszionisztikus stílusát (Végvári Lajos művészettörténész gondolata!), így ez a mű messze meghaladta a korát!
Jézus a halálával a megváltói működését be is fejezte, de isteni mivoltát még bizonyítania kell a feltámadással:
(12) A Feltámadás című freskó középpontjában egy mesteri alulnézetben ábrázolt angyal látható, amint a sírt fedő követ emeli. Bal lábával felhőre lép, jobb lábával a szilárd talajon támaszkodik. – Figyeljük meg a bal oldalról nyitottan közeledő női szereplőkkel szemben a jobb oldalon hitetlenül hőkölő férfialakok testtartását, színvilágát! Milyen üzenetet hordoz számunkra ez a kontraszt?
A festő feladata a megdicsőült test súlytalanságának megfestése: megjeleníteni a lényegében láthatatlant. Tudatosan torzítja az anatómiai formákat, fényből és színből szövi Krisztus testét. Nem a „valóságot” ábrázolja, hanem a lélek belső vízióját. Ezzel szemben a valóság képviselői a jobb oldali, sötétebb tónussal megfestett katonák, valamint a bal oldalról a sír felé igyekvő nőalakok (Mária Magdolna és a „másik” Mária).
Az oltárkép kronosztikonja már a felette látható boltozati képre is utal: „A Mindenható Megváltó Jézus Krisztus valóban feltámadt, ahogy megmondta. És feltámadása után elküldte az apostolokat, ezt mondva nekik: Menjetek, és prédikáljatok minden teremtménynek!”
(13) Jézus megjelenik tanítványai előtt
A feltámadott Krisztus a képmező közepén áll győzelmi zászlóval, körülötte 11 tanítványa (néhányan magyaros mentében).
(14) Urunk mennybemenetele – főoltárkép
A bravúros módon egybekomponált, látszólagos triptichon középpontjában a Mennybe emelkedő Jézus látható, áldásra tárt karokkal. Az alsó részén az Olajfák hegyének tisztásán a tanítványai, felnéznek rá. (Ez főként az oltárépítmény takarásában van.) Az angyal így szól hozzájuk (Ap.Csel.1.11.): „Galilei férfiak, mit álltok itt égre emelt szemekkel? Ez a Jézus, aki közületek felment a Mennybe, úgy jön el ismét, ahogy szemetek előtt Mennybe szállt.”
A két szárnyképen a fő jelenet tanúi: bal oldalon egyházi személyek, jobb oldalon a világiak. Felismerjük Máriát János apostol társaságában (ugyanabban a testtartásban, mint a Golgota jeleneten), az apostolokat és egyházi személyeket, egy zarándokot (a keretből hátra kilépve) és az előtérben a pápát attribútumaival (a könyv a tanításé, Szent Péter kulcsai és a hármas korona a Krisztustól kapott oldó és kötő hatalomé, az apostoli kereszt a Földön zarándokló Egyházé). Tekintetük vezet a központi alakra, megteremtve az egységet a képsíkok között. Ugyanígy a jobb oldali mezőből befut egy kíváncsi alak. A világiak közül kitűnik a Szépség és az Idő allegórikus kompozíciója.
A jobb szárny alsó sarkában Maulbertsch szignálta a freskóművet, a jellegzetes szamárkóró motívummal.
A szentély kupoláján a Szentháromság újraegyesülését ábrázolja a festő. A „nyitott” kupolán át (valójában álkupola, lapos boltozattal) a Menny tárul elénk, ahogy az előkészített, üres trónra várják Krisztust, az Atya Isten jobbján, ahonnét „lészen eljövendő”.
A szentély oldalfalain, festett fülkékben az egyház pilléreinek, a négy egyházatyának grisaille-alakjai láthatók: Szent Jeromos remete a koponyával, Szent Ambrus püspök, egyházi író a könyvvel, valamint a lángoló szívű Szent Ágoston és az egyház reformátora, Szent Gergely pápa a sugalmazó galambbal. Fölöttük a négy püspökszent (Szent Miklós, Patrik, Szalézi Szent Ferenc, Szent Márton) alakjai nem képezték részét a Maulbertschi koncepciónak, minden bizonnyal utólag kerültek oda, Johannes Pöckel alkotásai. Az oratóriumokban stucco finto (hamis stukkó) díszítőfestést láthatunk – ugyanilyen látható a Püspöki Palota Sala Terrenájának falain is.
(15) SZENTLÉLEK
A hajó harmadik szakaszának boltozata ismét kivilágosodik, az Atya és a Fiú után előtűnik a Szentlélek galambja, a lángnyelvek pedig áttörnek az ovális szélén a pünkösdi jelenet felé.
(16) Szentlélek eljövetele, Pünkösd
Máriára és az apostolokra „tüzes nyelvek alakjában, forgószél kíséretében leszáll a Szentlélek”. A mennyezetképek között ez a legszebb kompozíció, vitathatatlanul Maulbertsch saját kezű alkotása. A lépcsős előtér és a gyertyatartó a térérzést erősítik.
(17) Péter első prédikációja
A pünkösdi ünnep bekövetkeztével a Szentlélek leszállt az együtt lévő apostolokra, és Isten nagy tetteit kezdték azok hirdetni. „Péter a többi tizeneggyel előlépett, és zengő hangon beszédet intézett hozzájuk.” (Ap.Csel.2.14.) A Szentlélek nyelvadományának köszönhetően a soknyelvű sokaság elé kiállva prédikál, a Krisztust előzőleg háromszor megtagadó apostol immár félelmet nem ismerő, elkötelezett ember. Alakja csavarodó, felfelé mutat az Evangéliumra. A hallgatóság az egyetemes emberiséget jelképezi, kronosztikon megfogalmazásában: „Isten nagy tetteinek szétterjedése a világban.” Ebben az oltárképben a megrendelő püspök ellenreformációs gondolatai öltenek testet: „egy akol, egy pásztor”, tehát az egész világ megtérítésének szándéka, a katolikus megújulás célja.
(18) A szentéllyel szemben, a karzaton a püspök megörökíttette a korabeli nemesi családok, tisztségviselők, mesteremberek életnagyságú portréját, ahogy az angyali karokkal együtt (a kórusablak fölött Szent Mihály arkangyal a mérleggel) vég nélkül dicsőítik a Szentháromságot. Erre azért volt szükség, mert a püspök élete végén a politikai és teológiai hitvallásának összegzésének szánta a templomot. Kifejezetten erre a célra építtette. A legújabb kutatások arra utalnak, hogy eleve a képek számára építtette fel a templomépületet, íves fülkéket terveztetett a festett oltárok számára, és már eleve tudott volt, hogy soha nem lesz bebútorozva, soha nem lesznek olajfestmények beépítve és felakasztva a falakra, hanem minden egyes négyzetcentiméterét beszédes freskók díszítik majd. Egyedülálló freskóegyüttes született. Méltó öröksége Padányi Biró Márton püspöknek, és a legfényesebb drágakő a festő életművében.
A 18. században, a katolikus megújulás érdekében szükség volt egy a falakról „leolvasható” prédikációra, hiszen az emberek többsége írástudatlan volt, de Maulbertsch képeit megérthették, kirajzolódott előttük Krisztus földi útja, lépésről-lépésre. Mélyebben értelmezve a képsorozatot, feltárulnak előttünk a püspök vezérlő hitelvei, melyeket a képek segítségével hangsúlyoz: a Szentháromság misztériuma mint a teológiai program súlypontja, az Üdvtörténet mint a bűntől való megszabadulás lehetősége és belépési pont az Istentől rendelt életbe, és nem utolsó sorban a püspök a saját halálára is készült – erre utal a diadalív felirata: „Húzz minket magad után!”
A felhasznált források alapján összeállította: Sümegi Kata idegenvezető
