Sümeg város erődítményrendszere II.
Városfalak és bástyák
Széchényi György veszprémi püspök 1656-58 között építtette e városfalakat: sarkain és egyes szakaszain tornyokkal, nyugati és északi oldalán egy-egy kapuval. A XVIII. századtól „belső város”-nak nevezték a kőfalak védelmét élvező, szabálytalan négyszög formájú területet.
A városfal ÉNY-ról a vár külső kaputornyától indult lefelé a Várhegy meredek lejtőjén, míg annak lábánál egy félköríves toronyhoz, a Tarisznyavárhoz csatlakozott. A torony mellett látható az egykori északi kapu kettős (lovas– és gyalogkapu) nyílásának a helye. A kapunyílások helyén és a torony mögött az Országos Műemléki Felügyelőség 1963-ban ásatást végzett: egy XVI. századi, három helyiségből álló vámház alapfalai kerültek elő. 2003-ban ismét feltárták ennek környezetét, s a kutatási programok befejezése után helyreállították.
Az északi városfal további szakasza a mai Váralja utca telkeinek hátsó határán ma is 8–10 méter magasságban húzódik. A végén kerek sarokbástya állt, amelyet 1928-ban – forgalmi okokra hivatkozva – bontottak le.
A Kossuth Lajos utca vonalán húzódó dél–nyugati falnak az említett sarokbástyához csatlakozó szakaszát több részletben, de véglegesen csak 1890 körül, az itteni park (volt Eitner-kert) kialakításakor tüntették el. A Kossuth u. 31. számú háztól kezdődően, a ma is látható Kerektorony tanúsága szerint még áll a városfal az épületek homlok- vagy tűzfalaiban –egészen az OTP épületéig.
Itt állt az egykori nyugati városkapu, eredetileg kőkeretes és felvonóhidas formában, egy szekerekkel bejárható nagyobb és egy keskenyebb gyalogkapuval. Fölötte volt az építtető, Széchényi György püspök 1658-as évszámú, címeres záróköve. Ezt a kaput 1858-ban, a Bach–korszak megyei adminisztrációjának utasítására bontatta le a város.
A fal további szakaszai még állnak a Kossuth utca következő házaiban, bár egy részüket a jelenleg Kisfaludy Étteremként működő ház építésekor (1910-ben) lebontották, a DNY-i saroktoronnyal együtt.
A városfal dél–keleti szakasza a Mártírok útja oldalán fut tovább, keleti irányba. Első, hosszabb szakasza szabadon látható, feljebb a lakóházak hátsó kerítésfalát alkotja. Végső szakasza már csak alacsony kőkerítés, amely a Vak Bottyán utca 5. számú ház kertjét határolva fordul északi irányba. A sarkon itt is kerek torony állhatott, ennek azonban sem helyszíni, sem írott nyoma nem maradt.
Ebből a pontból a városfal ÉK-i irányba, a vár déli sarka irányába fordult, de mára ez a falszakasz csak nyomaiban azonosítható. A Vak Bottyán utca felső végén állhatott a harmadik kapu, amely a Tokajnak nevezett városrészbe vezetett.
A városfalak megmaradt szakaszait 1962-64 között konzerválta az akkori Országos Műemléki Felügyelőség. A ma is látogatható, leglátványosabb része a felújított Tarisznyavár és a szomszédságában a középkori látványpiac.
Az Értéktárba delegálta: Miklósi-Sikes Csaba, 2016.
Települési értékként 11/2019. (IV.3.) STÉBH számmal határozat született róla 2019. április 3-án, mely alkalommal a megyei és nemzeti értéktárba is felvételét javasolta a Bizottság.
A beadvány teljes szövege letölthető innen.
