A falakkal kerített történelmi belváros
Sümeg török kori kőfalakkal kerített történelmi magja mind építészeti mind pedig kultúrtörténeti szempontból értékes és figyelemre méltó. Sajátos térszerkezete még különlegesebbé teszi az amúgy is szemet gyönyörködtető látványt.
Történetét meghatározta az a tény, hogy a terület az államalapítás óta a Veszprémi Püspökség tulajdonában volt, sőt, miután Veszprém 1552-ben török kézre került, a város – bő két évszázadon át – az egymást követő püspökök székhelye is volt.
A XVII. század derekán, Széchényi György püspöksége idején épült fel az általa betelepített ferences rend számára emelt templom és kolostor, valamint annak szomszédságában egy szerényebb püspöki lak is. Az új beruházások védelme érdekében szükség volt egy bástyákkal és kapukkal megerősített városfalra (1656 és 1658 között), mely a vár falaitól kiindulva és oda visszatérve, több, mint egy kilométer hosszan húzódott. Ezzel tulajdonképpen lehatárolódott az az alig két hektárnyi terület, melyen ezt követően kialakult a város történelmi magja.
A városban több alkalommal pusztító tűzvész miatt Széchenyi Pál (1645-1710) püspök elrendelte, hogy a falakon belül csak zsindely tetőfedéssel ellátott kőházak épülhessenek, ami átalakította a falakkal kerített belváros képét. A komolyabb anyagi háttérrel rendelkező városi és vidéki nemesi lakkosság kúriái foglalták el a területet – megszületett egy ún. nemesi belváros.
A város fejlődésében kimagasló jelentőséggel bírt Padányi Biró Márton (1696-1762) püspök tevékenysége, aki itt építette fel püspöki rezidenciáját, miközben „püspöki udvartartása” kialakítása érdekében anyagiakkal is támogatta a nemesi (Scotti, Barcza, Hertelendy, Sándorffy, Kisfaludy, Kecskeméthy, Vajda, Magyar, Eitner, Oszterhueber, Cseh, stb.) családok belvárosi udvarházainak építését.
A középkori örökségként fennmaradt sümegi „főutca” északról a Tarisznyavárként ismert városkapunál „lépett be” a belváros területére, majd a püspöki palota előtti teret érintve, a mai Szent István tér 2. sz. alatti kúria (egykori Barcza kúria, majd az Erdészet épülete) telkén át a Mártírok utcában ma is látható kapun hagyta el a belváros területét. Biró püspök – kellő kísérettel – a Palotából az új Plébániatemplomba vonulva az egykori nyugati városkapun lépett ki a belvárosból, keresztezve a mai Kossuth Lajos utcát, mely a palota új épületegyüttese miatt „útban álló” régi belvárosi „főutca” szerepét fokozatosan átvette.
A betelepedett nemesség a környékre kisugárzó társadalmi és szellemi központtá tette a várost, mely a reformkorra – főleg Kisfaludy Sándor fellépésével – szinte kulturális zarándokhelyé vált.
Az épített örökség sajátos karakterét egyrészt az a különleges sziluett adja, melynek képi megjelenésében leghangsúlyosabb a várhegy, annak előterében nyújtózkodik két magas templomtorony, a lejtős utcákon pedig kúriák, lakóházak sorakoznak. Másrészt a történelmi belvárosban, egyedülálló módon, az úthálózat jobbára mindössze három térből (Szent István, Kisfaludy, Udvarbíró) és egy igen rövid utcácskából (Vak Bottyán) áll. Térszerkezetét az L alakban összeolvadó két tér, a Szent István tér és a Kisfaludy tér kettőse határozza meg, amely a palotakertet dél-nyugati oldalról határolja. Egyedülállóan szép a hegy felé felfutó, tölcsér alakban kiszélesedő Szent István tér és a tér felső részén a palota és a kolostor épületeinek hátterében kimagasló, szőlővel beültetett vároldal látványa.
A belváros terei a II. világháborút követően veszítettek hangsúlyukból, amikor a püspöki palotát és a kúriák zömét államosították, a ferences rendházat pedig felszámolták. Korábbi társadalmi kötödéseit, lakosait elveszítve a terület mintegy légüres térbe került. A ’60-as években elkészült a 84-es főút, így a nyüzsgés továbbra is elkerüli a belváros történelmi és kulturális jelentőségű tereit, épületeit.
Az Értéktárba delegálta: Miklósi-Sikes Csaba, 2016.
Települési értékként 9/2019. (IV.3.) STÉBH számmal határozat született róla 2019. április 3-án, mely alkalommal a megyei és nemzeti értéktárba is felvételét javasolta a bizottság.
A beadvány teljes szövege ajánlással letölthető innen.
