Sümeg

Sümeg filmkultúrához való hozzájárulása kettős örökséget hordoz: egyrészt a település mozitörténete, másrészt filmes forgatási helyszínként betöltött szerepe révén. A mozi több, mint hetven évig működött a városban, és generációk közösségi kulturális élményének helyszíne volt.

A mozitörténet 1913-ban indult: a Sümeg és Vidéke március 9-i száma tudatta az olvasókkal, hogy Sümegen is megnyílik egy mozgófényképszínház. Az Apollo Mozgófényképszínház 1914. november 7-én nyílt meg, Földes Imre Rab lélek című ötfelvonásos drámájának vetítésével. 1948-ban a mozi állami kézbe került, és Petőfi Filmszínház néven működött tovább. A helyiek számára annyira fontossá vált az intézmény, hogy a Ramassetter utcát a köznyelvben gyakran Mozi utcájaként emlegették.

A mozi 1993-ban zárt be – 79 évi működés után –, de emléke a mai napig él a kollektív emlékezetben. A sümegi mozi nemcsak filmvetítések, hanem közösségi események helyszíne is volt.

Sümeg filmszalagra írt örökségének azonban van egy másik, talán még izgalmasabb oldala: a város és környéke már több mint száz éve ideális helyszínként szolgál filmkészítők számára. A tájat körülölelő dombok, Sümeg ódon hangulata, barokk és középkori épületei időtlen díszletként szolgálnak történelmi vagy múltidéző filmekhez. A város atmoszférája sokszor természetes kulisszává válik – nem csupán díszletként, hanem élő karakterként van jelen az alkotásokban.

Nem lehet elfelejteni azokat a helybéli lakosokat sem, akik statisztaként szerepeltek és szerepelnek filmekben. Természetes jelenlétük, karakteres megjelenésük, és a helyszínhez illő hiteles viselkedésük olyan különleges atmoszférát ad az alkotásoknak, amelyet máshol nehéz megteremteni. A filmesek számára külön érték, hogy a helyi statiszták vizuálisan is illeszkednek a környezethez, ezáltal szervesen hozzájárulnak a film képi világához.

Sümeghez kötődik András Ferenc filmrendező is, akinek munkássága és művészi látásmódja a magyar filmművészet meghatározó eleme. Filmjeiben – például a Dögkeselyű vagy a Veri az ördög a feleségét című alkotásban – megjelenik a vidéki táj és karakterek hiteles ábrázolása, amely gondolatilag összecseng Sümeg filmes örökségével és kulturális értékeivel.

A sümegi mozi működése közel 80 évig szolgálta a város közösségét, s ezzel a helyi művelődési élet egyik legfontosabb helyszíne volt. A mozitörténethez kapcsolódó emlékek a városi identitás részét képezik.

Emellett Sümeg a magyar filmtörténet élő helyszíne is: természeti és épített környezete révén számos filmforgatás díszletéül szolgált, és ma is inspiráló helyszín a filmkészítők számára. A város kulturális karaktere, valamint a helyiek aktív részvétele a filmkészítésben (statisztaként, helyszíni közreműködőként) tovább növeli az érték jelentőségét.

Az érték nemcsak a múltban volt jelentős, hanem jelenleg is élő – ezt bizonyítják a közösségi események, vetítések, emlékező beszélgetések, illetve az e téma köré szerveződő kulturális programok.

Az Értéktárba delegálta: N. Horváth Erzsébet és Oszkai Réka.

A Sümegi Települési Értéktár Bizottság a „Sümeg filmes öröksége – a mozi története és a város szerepe a magyar filmkultúrában” címmel felterjesztett javaslatot 9/2025. (V. 15.) STÉBH számmal felveszi a Sümegi Települési Értéktárba, kulturális örökség kategóriában.

A beadvány teljes szövege letölthető innen.