Sümeg geológiai értékei
Sümeg és térsége az egyik legkiemelkedőbb helyszíne a hazai földtörténeti múlt bemutatásának. Geológiai formációk bámulatos változatossága, különböző korú és látványú sok millió éves kőzettípusok, különös és egyedülálló ősmaradványok jellemzik. Mindez települési és közigazgatási határainkon belül, szinte „karnyújtásnyira”.
Földtani tudományos szempontból az egyik legkiemelkedőbb és egyedülálló lelőhely (a Mogyorósdomb Természetvédelmi Területen, az Országos Kéktúra vonalán található) egy különleges geológiai feltárás, melynek legnagyobb értékét az adja, hogy itt a 130-180 millió éves, tűzkőgumókat tartalmazó mészkőrétegek a földmozgásoknak köszönhetően függőleges helyzetben „állnak”, így mintegy „átléphetünk” egyik földtani időszakból a másikba. E szelvény kiépítésekor bukkant rá Kocsis Lajos helyi kőbányász az agancsszerszámokra és a rézkori és kora bronzkori tűzkőfejtő gödrökre.
Tájképi szempontból is kiemelkedő geológiai értékünk a Fehérkövek, mely szintén természetvédelmi területen található. A nevét az impozáns sziklafalról kapta, s már messziről csalogatja a látványos panorámára vágyó kirándulókat. Kőzetanyaga mintegy 45 millió éves tengeri mésziszapból képződött, ősmaradványokban gazdag: kifogyhatatlan tárháza a különböző nummuliteszeknek (nagy méretű egysejtűek maradványai, ún. Szent László-pénzek), asszilináknak, alveolináknak, csigáknak, tengeri sünöknek és kagylóknak.
A hegylábi felhagyott kőfejtőkben a hajdani Pannon-tenger sziklás partvidékének nyomait fedezhetjük fel, valamint a mintegy 20 millió évvel ezelőtt kiemelkedett Rendeki-hegy a másutt mélyebben fekvő, idősebb kőzetekbe is bepillantást enged.
A népszerűbb geológiai értékünk maga a Várhegy. A település közepén magasodó „sasbérc” keletkezésének különlegessége, a kőzet meglepő összetétele és a nagy méretben kirajzolódó keresztrétegződés teszi egyedülálló látványossággá. A tektonikusan kiemelt rög különlegessége, hogy óriási tengerililiom-telepek (krinoidea) vázainak elaprózódott töredékei alkotják, amit még elképzelni is bámulatos teljesítmény, hát ha még azt is hozzátesszük, hogy e törékeny, 110 millió éves ősmaradványok ma hazánk egyik legszebb középkori várát hordják a „hátukon”.
A város szélén elterülő felhagyott kőbányában rejtőzik a Sintérlapi-kőfejtő geológiai bemutatóhely, ahol a középső krétában lezajlott, a Dunántúli-khg. szerkezetét alapvetően meghatározó hegységképződés nyomai (gyűrődések, tektonikus kimozdulások) látványosan jelennek meg. A mintegy 80 millió évvel ezelőtti újbóli tengerelöntésnek köszönhető különleges mészkő formáció gazdag ősmaradványokban: a főként Hippuritesz kagylók viszonylag épen maradt telepei ill. erősen töredezett kagylóhéj darabjai szabad szemmel is könnyen megfigyelhetők.
A várhegy anyagát is adó, krinoideás mészkőformáció itt erősen összetöredezett, vetőtükrökkel és vetőkarcokkal tarkított, s tektonikai hasadékaiban vörös kalcit kitöltéseket figyelhetünk meg, melyek napfényben gyönyörűen csillogó, látványos megjelenésűek.
Sarvaly-forrás pihenője fölötti bazaltvulkáni formák az Országos Kéktúra vonalán található kedvelt erdei pihenőhely közvetlen szomszédságában találhatók. A telérekből és teleptelérekből álló, eredetileg felszín alatti, kb. 4 millió éves bazaltképződményeket az intenzív (pleisztocén kori) lepusztulás és a bányászati tevékenység tárta fel. Számos kisebb kőbánya és természetes kőzetkibúvások találhatók ezen a területen, melyek látni engedik a bazaltvulkanizmus csak itt megfigyelhető sajátosságait: a felnyomuló izzó magma ugyanis nem tudta áttörni a pannon rétegeket (homok, homokkő), így „kőtömzsök” formájában megrekedt. A hűlési folyamat során (többnyire) hatszöges elválásokban kirajzolódó szerkezet könnyen tanulmányozható. A földtani látnivalók szépen kiegészülnek a helyi püspöki forrásház és az elpusztult középkori falu romjaival, valamint a természeti értékekkel (pl. az Ördögigafa nevű famatuzsálemmel).
Geológiai értékeink ezer szállal kötődnek a térség történelmi, régészeti, kultúrtörténeti és épített örökségéhez. Muzeális jellegű intézményeink és látogatóhelyeink olyan leleteket és egyéb kiállítási anyagokat tárnak a látogatók elé, melyek szorosan kapcsolódnak a felsorolt bemutató- és kirándulóhelyekhez.
A kőbányákból és más lelőhelyekről összegyűlt, és Sümeg város tulajdonát képező ősmaradvány-gyűjtemény szinte kizárólag Kocsis Lajos nevéhez köthető, egyedülálló ezek közül a mintegy 75 millió éves, ún. „sümegi ősteknős” (Senonemys Sümegiensis), de ezen kívül is számos igen látványos, kiállításra érdemes ősmaradványt tartalmaz a helyi kőbányász által felhalmozott gyűjtemény.
Az Értéktárba delegálta: Sümegi Kata, 2020.
Települési értékként 9/2021. (III.22.) STÉBH számmal határozat született róla 2021. március 22-én.
A beadvány teljes szövege letölthető innen.
