A sümegi kopófalka
Az ország jelenleg egyetlen kopófalkája, s a segítségükkel bonyolított vadász-lovaglások és falkavadász bemutatók páratlanul egyéni és hangulatos rendezvények lebonyolítását biztosítják. Egykoron Magyarországon elterjedt falkavadászat újraélesztése céljából, Sümegen alapította és jelenleg is fenntartja Capári Róbert lovasoktató-vállalkozó, a Sümegi Falkász Egyesület alapítója.
Története folyamán a falkavadászatok szerves részét képezték a vadászlovaglásoknak. Az elsődleges célt (ti. a vadászatot) felváltotta a falkavadászat, a vonzalék által kibocsájtott „erdőidegen” szagok (pl. ánizstea) nyomát üldöző kopófalka mögötti lovaglás. Itt sem vad, sem fegyver nincs jelen. A kivonuláskor a hagyományok ápolása, és a látvány kedvéért viszik magunkkal a falkányi kopót. Ez nem valós vadászat, kizárólag a lovaglásról, barátkozásról, a semmivel nem összetéveszthető hangulatról van szól.
Hazánkban az első falkavadászatokat Lord Stewart, az akkori bécsi angol nagykövet mutatta be 1823-ban. A sport a nagybirtokosok révén gyorsan terjedt. Több falkatársaság alakult és virágzott a történelmi Magyarország területén. A király részére Gödöllőn tartottak falkát, amelyet a legjobban a kiváló lovas hírében álló Erzsébet királyné kedvelt. Az első világháború után a falkasport majdnem teljesen visszaszorult, csupán néhány falka vegetált. Egy 1883-as miniszteri rendelet az állami erdőkben megtiltotta a vadon élő állatok kutyákkal történő üldözését és befogását, s ezzel kialakult annak máig gyakorolt sport változata, míg az 1945. évi rendelet egyértelműen megtiltotta az ország területén „a kopókkal és más hajtó ebbel” történő vadászatot. Ezekben az években teljesen megszűnt a sportág, amit az új hatalom üldözendő „úri szokásnak” titulált.
Capári Róbert 1989-ben Franciaországból hozta az első kutyáit. A falka un. trikolór szarvaskopókból áll, az 1950-es években tenyésztették ki angol és francia kopók keresztezésével. 1990-ben rendezték a Sümeg környéki erdőkben, illetve legelőkön az első kopófalkás vadászlovaglást, ami azóta is évente többször megrendezésre kerül. Felkérésre falkavadász bemutatókkal is színesítik a vadászattal kapcsolatos tematikájú rendezvényeket. A kutyafalka száma az elmúlt években 20-30 körül mozgott.
Az Értéktárba delegálta: Miklósi-Sikes Csaba és id. Tóth Tamás, 2016.
Települési értékként 30/2019. (VII.16.) STÉBH számmal határozat született róla 2019. július 16-án.
A beadvány teljes szövege letölthető innen.
